A jóga légzésművészetnek a teljes jógi légzés a legegyszerűbb fajtája és mondanom sem kell, türelemmel kezdjünk hozzá és ne erőltessük meg magunkat. reggel, délben és este, étkezés előtt legalább egy félórával, egz percig végezzük a teljes jógi légzést, napi egy perccel növelve az időt két héten keresztül, tehát körülbelül egy negyedórás gyakorlatig.
Hangsúlyozom, hogy, mint minden túlzás, a pránájáma túlzott vagy rendszertelen gyakorlása is igen veszélyes az egészségre. " Türelmesen haladjon a tanitvány az úton, különben osszedől alatta az alap, s a hevenyészve emelt épület rázuhan ".
A jógi teljes légzés alapgyakorlatát a következőképpen végezzük:
Álljunk egzenesen vagy üljönk egyenes, nyugodt testtartással, amint a mellékelt képen látható. Erőteljes kilégzés után megkezdjük a jógi lélegzést, melz a következő egymásbafolyó fázisokból áll:
1. Hasfalunkat a rekeszizom működtetésével lassan előretoljuk, azaz kidüllesztjük, anélkül, hogy tudatosan lélegzetet próbálnánk venni. Meglepetve fogjuk tapasztalni, hogy pusztán a has kidomboritása által levegő áramlik tüdőnk legalsó részébe. Legjobb, ha a gyakorlat megkezdése előtt két tenyerünket - legalább is kezdetben- hasunkra tesszük, hogy ezáltal ellenőrizhessük mozgását. A férfiaknál a jógi légzés eyen első fázisának, az alacsony vagy hasi légzésnek kisérlete nem fog nehezen menni, mert minden egészséges férfi hasi lélegző. Meglepetve tapasztaltam azonban Európában, hogy a semmiféle testgyakorlatot vagy sportot nem végző nőknek legalább ötven százaléka képtelen a hasával( a rekeszizmával) lélegezni. Különösen női olvasóimat figyelmeztetem már most, hogy adig ne is menjenek tovább, mig akaratuk összpontositása által odáig nem jutnak, hogy a hasi légzést minden megerőltetés vagy különösebb nehézség nélkül végezhetik. Tanitványaim körében úgy Indiában mint Európában azt tapasztaltam, hogy a nőknek ez a kizárólag magas légzést végző ötven százaléka- majdnem kivétel nélkül emésztési zavarokkal küzd, gyomorbeteg, obstipált, vagy különböző női bajok áldozata.
2. A légzés második fázisánál alsó bodáinkat és melkasunk özépső részét tágitjuk, fokozatosan "átvéve" a levegőt az alsó részből. Ez a fázis a középlégzésnek felel meg.
3. A belégzés harmadik ritmusa a mell teljes kidomboritása. Ezzel anyi levegőt szivunk be, amennyi kitágult tüdőnkben elfér. E végső fázisnál a hasat behúzzuk, hogy tüdőnknek támaszul szolgálhasson s ugyanakkor a felső tüdőlebbenyek is teljesen megteljenek levegővel. Ay utolsó ritmus tehát egy tökéletesen végzett magas légzés.
Első olvasásra úgy tűnik fel, mintha a jógi belégzés három különböző mozgásütemből állana. Ez azonban csak elvben van igy, gyakorlatban egyik fázisból simán, folyamatosan kell átmennünk a másikba. A jógi teljes légzés tehát, oldalról nézve a test vonalát, egyetlen alulról felfelé hullámzó lassú mozgásnak látszik. Kis gyakorlással elérjük, hogy simán, átmenettel s ne darabosan szivjuk be a levegőt.
A teljes belégzés után tartsuk vissza a levegőt öt másodpercig.
Most szájunkon át lassan, egyenletesen kilélegzünk és közben -sz- hangot halatunk, úgyhogy a levegőnek tüdőnkből való kiáramlása a szelepből kitóduló levegő sziszegéséhez hasonlitson. Ez a -fék- azért szükséges, hogy a levegő ne egyszerre, hanem fokozatosan hagyja el a tüdőnket. Kilégzéskor has- és bordaizmainkat szoritsuk annzira össze, hogy a legcsekélyebb maradéklevegő se maradjon bennünk. Erőltetni természetesen nem szabad a dolgot.
Reggeli, ebéd és vacsora előtt legalább egy fél órával végezzük az első napon egy percig a pránájáma e legegyszerűbb formáját. Ez az egész titok. A második naptól kezdve napi egy perccel növeljük az "adagot" két héten keresztül. Csak ekkor kezdhetünk a jógi légzés egyéb változataihoz, amelyeknek a most leirt Teljes Légzés az ábécéje.
Hangsúlyozom, hogy, mint minden túlzás, a pránájáma túlzott vagy rendszertelen gyakorlása is igen veszélyes az egészségre. " Türelmesen haladjon a tanitvány az úton, különben osszedől alatta az alap, s a hevenyészve emelt épület rázuhan ".
A jógi teljes légzés alapgyakorlatát a következőképpen végezzük:
Álljunk egzenesen vagy üljönk egyenes, nyugodt testtartással, amint a mellékelt képen látható. Erőteljes kilégzés után megkezdjük a jógi lélegzést, melz a következő egymásbafolyó fázisokból áll:
1. Hasfalunkat a rekeszizom működtetésével lassan előretoljuk, azaz kidüllesztjük, anélkül, hogy tudatosan lélegzetet próbálnánk venni. Meglepetve fogjuk tapasztalni, hogy pusztán a has kidomboritása által levegő áramlik tüdőnk legalsó részébe. Legjobb, ha a gyakorlat megkezdése előtt két tenyerünket - legalább is kezdetben- hasunkra tesszük, hogy ezáltal ellenőrizhessük mozgását. A férfiaknál a jógi légzés eyen első fázisának, az alacsony vagy hasi légzésnek kisérlete nem fog nehezen menni, mert minden egészséges férfi hasi lélegző. Meglepetve tapasztaltam azonban Európában, hogy a semmiféle testgyakorlatot vagy sportot nem végző nőknek legalább ötven százaléka képtelen a hasával( a rekeszizmával) lélegezni. Különösen női olvasóimat figyelmeztetem már most, hogy adig ne is menjenek tovább, mig akaratuk összpontositása által odáig nem jutnak, hogy a hasi légzést minden megerőltetés vagy különösebb nehézség nélkül végezhetik. Tanitványaim körében úgy Indiában mint Európában azt tapasztaltam, hogy a nőknek ez a kizárólag magas légzést végző ötven százaléka- majdnem kivétel nélkül emésztési zavarokkal küzd, gyomorbeteg, obstipált, vagy különböző női bajok áldozata.
2. A légzés második fázisánál alsó bodáinkat és melkasunk özépső részét tágitjuk, fokozatosan "átvéve" a levegőt az alsó részből. Ez a fázis a középlégzésnek felel meg.
3. A belégzés harmadik ritmusa a mell teljes kidomboritása. Ezzel anyi levegőt szivunk be, amennyi kitágult tüdőnkben elfér. E végső fázisnál a hasat behúzzuk, hogy tüdőnknek támaszul szolgálhasson s ugyanakkor a felső tüdőlebbenyek is teljesen megteljenek levegővel. Ay utolsó ritmus tehát egy tökéletesen végzett magas légzés.
Első olvasásra úgy tűnik fel, mintha a jógi belégzés három különböző mozgásütemből állana. Ez azonban csak elvben van igy, gyakorlatban egyik fázisból simán, folyamatosan kell átmennünk a másikba. A jógi teljes légzés tehát, oldalról nézve a test vonalát, egyetlen alulról felfelé hullámzó lassú mozgásnak látszik. Kis gyakorlással elérjük, hogy simán, átmenettel s ne darabosan szivjuk be a levegőt.
A teljes belégzés után tartsuk vissza a levegőt öt másodpercig.
Most szájunkon át lassan, egyenletesen kilélegzünk és közben -sz- hangot halatunk, úgyhogy a levegőnek tüdőnkből való kiáramlása a szelepből kitóduló levegő sziszegéséhez hasonlitson. Ez a -fék- azért szükséges, hogy a levegő ne egyszerre, hanem fokozatosan hagyja el a tüdőnket. Kilégzéskor has- és bordaizmainkat szoritsuk annzira össze, hogy a legcsekélyebb maradéklevegő se maradjon bennünk. Erőltetni természetesen nem szabad a dolgot.
Reggeli, ebéd és vacsora előtt legalább egy fél órával végezzük az első napon egy percig a pránájáma e legegyszerűbb formáját. Ez az egész titok. A második naptól kezdve napi egy perccel növeljük az "adagot" két héten keresztül. Csak ekkor kezdhetünk a jógi légzés egyéb változataihoz, amelyeknek a most leirt Teljes Légzés az ábécéje.
No comments:
Post a Comment